Sziasztok!
Tudom, hogy rég nem volt friss...
Igen, sajna beteg a gépem, már 3 informatikust végigkérdeztem, nem dolgoznak hétvégén én pedig a következő héten nem vagyok itthon. És az is hozzá tartozik, hogy nincs lelki erőm... Úgy érzem annyira gyenge vagyok, hogy ha most megböknek, elesnék...
Fenekestül felfordult az életem. Egyszerűen elfogyott minden lelki erőm és mintha egy szappanbuborékban éltem volna, ami most kipukkadt.
Mindegy, nem akarok panaszkodni, nagyon sok a gondom mostanság, az egyik barátom, a halálán van, rákos lett, és nem fogja túlélni... azt se tudják megmondani, mennyi ideje van.
Igen, meg vannak írva a fejezetek, de egyrészt már informatikus után járni sincs erőm, se időm, és itt ez az utazás a küszöbön, egy hétre elmegyek szombathelyre. Talán jót fog tenni...
De minden életerőm elszállt és tudom, hogy most nagyon utáltok, de nem tudok ezzel is foglalkozni jelenleg és tudom, hogy majd jönnek a megjegyzések, hogy akkor mi a pokolért vállaltam be, de sajnálom, mert ez van és én se vagyok kőből, hogy mindent mosolyogva elviseljek. Sose voltam az a típus.
Nem tudom, hogy egyáltalán képes leszek-e írni, mert azt érzem, hogy valami elpattant bennem.
Nem tudom, mi lesz, hogy lesz, de ti fogjátok elsőként megtudni, ezt megígérhetem.
Még egyszer sajnálom!
puszi
Mesi28
17 megjegyzés:
Én teljesen megértelek. Nem haragszok rád, miért is haragudnék? Ez a te döntésed és ha akarom, ha nem el kell fogadnom. És én elfogadom. Nagyon sajnálom a barátnodat... :(
Jó pihenést szombathelyen!
Egy rajongód a sok közül: bari
én is teljesen megértelek.Ezért nem haragudhatok rád.te döntésed és nekünk rajongóidnak el kell fogadnunk a döntésedet.és reménykedni abba hogy nem örökre fejezed be az írást..és nagyon sajnálom a barátodat nem lehet most neked könnyű de a barátodnak se és amíg teheted inkább vele foglalkozzál mint velünk mi tudunk várni és aki hűséges olvasód és megért téged az várni is fog rád.
egy másik rajongód
puszi,Rosalie
Én is teljesen megértelek.
Ha nekem is akárkim haldokona én se irnék.
Annak is hálát adok, hogy leglalább eddig megirtad.
puszi
darkcica
Mint már mondtam, most és mindörökké meletted...
Mint a házasság, csak kicsiben;):P:D
Puszi, Tapsi
Szia!
Már a Látszat-nál írtam egy kommentet, de egy valamit kifelejtettem.
most egy kis jelenet következik:
Anita szépen feláll a foteléből..és tenyereit egymilliószor összeüti.
Nem tudtam hogyan fejezhetném ki magam másként, így arra gondoltam, hogy egy hatalmas tapsvihart küldök neked az eddigi munkádért. S kitartóan várlak vissza.
pusz
Szia!
Már a Látszat-nál írtam egy kommentet, de egy valamit kifelejtettem.
most egy kis jelenet következik:
Anita szépen feláll a foteléből..és tenyereit egymilliószor összeüti.
Nem tudtam hogyan fejezhetném ki magam másként, így arra gondoltam, hogy egy hatalmas tapsvihart küldök neked az eddigi munkádért. S kitartóan várlak vissza.
pusz
Szia!
Nagyon sajnálom a barátodat!
Megértem hoyg nincs se időd se kedved írni!
Ha nem megy nem megy!ez van!
Pihend ki magad!Élj egy kicsit!
Puszi
szerintem mindenki megérti a helyzetedet. nekem is volt olyan barátom akinek komoly betegsége volt és nem tudtuk hogy mi lesz a vége, szóval tusom milyen érzés. igazából én nem szeretnék se beleszólni a dolgokba, se befolyásolni téged. ezzel csak azt akartam mondani hogy remélem nem fogod bezárni a blogot. az se baj ha sokáig nem lesz friss. de a történet nagyon jó, szerintem érdemes folytatni. persze teljesen érthető ha most (hosszabb-rövidebb idejű) szünetet szeretnél.
én azért bizakodok és várok
kitartás
Dytta
Szia!
Kedves Mesim őszintén sajnálom és melletted vagyok erőben tudom milyen érzés elveszíteni azt akit szeretsz és látni hogy lassan meghal és nem tudják mennyi ideje van hogy az eltölthesse a fájdalom mellett...
Bízakodva várom hogy mi lesz, ha nincs erős úgy érzed semmid egy dolgod mégis van:itt az olvasóid akik támogatnak ebben a nehéz helyzetben!!!!!
Tudod az ember kibír 40 napot élelem nélkül 3 hetet víz nélkül de remény nélkül egy napot sem bír!!
Ne felejsd el remény mindig van volt lesz!!!!!!Remény hogy talán áttudod vészelni a beteg barátod mellett lehetsz remény hogy fel tudj állni remény hogy lesz segítséged!
Tudd ha kell adok reményt ahogy mindenki más is!!!!
És ha késik a fejezet, nem baj, ez van..Most ez a legutolsó dolog amivel foglalkoznod kell, csak kérlek ne zárd be!
Várom a további információkat!!!Gondolok rád a barátod és akik most nehéz helyzetben vannak veled együtt!!!!!
Melinda
Lányok, nagyon nagyon kedves ez tőletek, könnyek szöktek a szemembe, ahogy olvastam a kommenteket, sajnálom, hogy ezt rátok zúdítottam, de most fogtam fel a dolgot... pár hete már tudom, de valahogy nem bírta az agyam befogadni az információt, és ahogy tnap rám zuhant ennek a súlya...nem mondom, hogy ma jobban vagyok... elég labilis a kártyavár. de beszéltem a srác öccsével, aki egy hihetetlen jófej ember és kicsit seggberúgott, ami most kifejezetten jól jött.
szóval nagyon köszönöm a sok támogatást!
puszi
mesi28
Szia Csajszi!
Sajnálom a barátodat, tudom milyen érzés elveszíteni valakit, aki közel áll hozzád, első kézből tapasztaltam meg a dolgot, és bármiben tudok ilyen távolságból segíteni, nyugodtan szólj!
Másodszor meg teljesen megértem a helyzetet, és már mi a fenéért haragudnánk Rád??? Teljesen jogos a döntésed, és Te sem tudhattad előre, hogy ez lesz, amikor belekezdtél az írásba. Néha közbejönnek olyan dolgok, amikkel nem számolt az ember, és ezeket kell először leküzdenie, átvészelnie, a többi csak utána jöhet. Nem félek, hogy az írásaid nélkül maradunk, hiszen egy erős, belevaló csaj vagy, aki nem hagyja félbe a dolgokat, és nagyon remélem, hogy fogunk még olvasni a kezed alól kikerült sztorikat!
Most viszont más elkötelezettségeid lesznek, de mi itt fogunk Rád várni és mindenben melletted vagyunk!
És nem hagyjuk, hogy az a "labilis kártyavár" összezuhanjon, szóval lélekben Veled és a barátoddal vagyunk!
Pusz
Szylu
Fel a fejjel Mesi!
Azt szokták a nagy bölcsek modani, hogy ami nem öl meg az erősít. Sajnos korán elveszítettem olyan embereket akik nagyon fontosak voltak számomra, de erősnek kell lenni és át kell tudni lépni a dolgokon, különben megfolytanak és maguk alá temetnek. Nehéz, nem mondom, hogy könnyű az ilyen, de a barátaid melletted állnak testebn és lélekben is. Kitarás, sajnos nem mindíg a jók győznek, de a mi lelkünk szebb és örökké egymás mellett állunk. Még ha nem is láttuk még soha szemtől szembe egymást. Bár az is lehet, hogy elmentünk már egymás mellett...
Az írás pedig jönni fog magától, nem kopogtat , csak utat tör a felszín felé mint a fuldokló, hisz az életösztön mindennél erősebb!!
Töltődj fel, tölts minden napot gyönyörűen, ahogy jönnek egymás után. Ne tervezz túl sokat, hagyd, hogy az érzések találjanak meg ne te keresd őket. Hidd el menni fog, és nagyon várunk vissza!!!
Pussz
Mesim, már mindent elmondtak előttem :)
Csak tudd jóban rosszban melletted állunk. Az ember élete soha sem lehet tökéletes, mindeniken vannak gondjai és ezt mi megértjük és elfogadjuk. Sajnálom a barátodat:( Neked pedig jól jön egy kis pihenés! És mikor majd vissza térsz, mi tárt karokkal fogadunk téged!
Pusszy
Szia!
Ez most rendesen sziven ütött.
Nem az, hogy nem írod-mert ez a dolog úgy látom jelen pillanatban eltörpül a gondjaid mellett.-hanem az amit a barátodról írtál.
Én teljesen átérzem a helyzetedet, sőt volt egy év amikor ez nekem sokkal nagyobb fájdalmat okozott.
Édesanyámnak petefészek rákja van.
Nem. Egyenlőre ráfoghatjuk, hogy nem érzi ennek a következményét. Kivéve, hogy tudja nem lehet többet gyereke (bár nem volt betervezve) és az, hogy néha görcsöl és vérzik. Ez olyan dolog amit már régen meg kellett volna műteni, de Anya jelenleg nem tud befeküdni a kórházba ezért még mindig egy bizonyos ponton vagyunk megrekedve.
Álltalában ezen nem agyalok. Ez már lassan egy éve, hogy kiderült.
Csak azért meséltem el ezt neked, hogy tudd egy kicsit érzem amit te (bár azt szűrtem le, hogy nem ez az egyetlenegy problémád), de megtanultam azt az évek során (és te tudod hány éves vagyok, tudod, hogy még fiatal) , hogy a rossz dolgokkal szembe kell nézni, küzdeni kell velük aztán elfelejteni, tovább lépni.
Persze ez nem ilyen egyszerű egy barát esetében.
Volt egy ember akinek agydaganata volt és az orvosok azt mondták már nincs esélye a felépülésre. De ő minden nap leírta, hogy meg fog gyógyulni és Ő MAGA elhitte, hogy úgy lesz. Hogy újra egészséges lesz, hogy nem fog meghalni.
És felgyógyult. Nem egyik napról a másikra, de felgyógyult. És ezzel is csak azt akartam mondani, hogy higgy TE is és MÁS is a csodákban! Hinnünk kell abban, hogy minden a fejünkben dől el és minden úgy alakul ahogy mi szeretnénk!
Csak gondold ezt végig.
Puszi
Bella1213
U.i.: Sajnálom, hogy ilyen hosszasan taglaltam a véleményem, de a rák téma nagyon feltud zaklatni.
Igen és hidd el mindenki várni fog rád! Én is!
Szia!Senki sem hibáztat azért mert nem tudsz most írni!Megértelek teljes mértékben. Sajnálom a barátodat, tudom milyen érzés elveszíteni valakit akit szeretsz. Én is átéltem, csak nekem nem a barátom volt hanem az anyukám, de nem is ez a lényeg. Szeretünk (és szerintem ezt írhatom többes számba) és veled és a barátoddal vagyunk. Nem mondom, hogy minden rendbe jön mert nem tudom. Bízzunk Istenben, hogy vigyázni fog a barátodra történjen bármi és persze vigyázzon rád is. (Sajnálom, hogy Istennel jöttem én is sokáig haragudtam rá de megbocsájtani kell. Ő is megbocsájtott nekünk.) Puszi: Csicsi
mesi aki ebben a piszok szar helyzetben téged hibáztat azt pároslábbal rúgom ki a blogból és utána küldök egy trójait is!!!! kitartást és túl fogsz lépni rajta mint én a Könyvön (na jó ez enyhén túlzás de én sokkal paranoiásabb vagyok mint te és a két helyzet teljesen más de akkor is).
Remélem jól érzed majd magad Szombathelyen ha nem akkor nyugodtan írhatsz egy tízoldalas panaszkodó monológot, ha attól jobban leszel!!! majd küldök vissza egy csomag zsepit!!!!
Anna
Ui.: ne aggódj ha frisshiányom lesz továbbképzem magam informatikusnak és előbányászom a gépedből a fejiket!!!! várjcsak apám villamosmérnök és lehet h ismer vkit...ha itthon vagy csörögj rám és akkor lehet h tudok egyet küldeni!!!
Drága Mesi!
Tudom, hogy nem segíthetek neked, de elárulom, hogy én így vesztettem el Életem Értelmét lassan 3 hónapja.
Ő is beteg volt.
Avval, hogy ezt most elmondtam csak azt akartam, hogy tudd, hogy teljesen megértelek és mindenben melletted állok!
Megjegyzés küldése